Az idei nyár ismét bebizonyította, hogy a klímaváltozás már nem a jövő problémája. Egyre hosszabb hőhullámok, egyre kevesebb nyári csapadék, aszályok és időszakos vízkorlátozások mellett már nem ugyanazokat a kerteket érdemes építeni, mint húsz évvel ezelőtt.
A jó hír az, hogy egy víztakarékos kert nem sivár, nem köves sivatag, és főleg nem lemondás. Sokkal inkább egy olyan kert, amely kevesebb vízzel is szép, egészséges és fenntartható.
A legdrágább víz az, amit feleslegesen használunk
Sokan úgy gondolnak a víztakarékosságra, hogy kevesebbet kell locsolni.
Pedig a valódi kérdés nem ez.
Hanem az, hogy olyan kertet építünk-e, amely eleve kevesebb vizet igényel.
Ez óriási különbség.
Ha minden nap több száz liter vizet kell kijuttatnunk csak azért, hogy életben tartsunk egy olyan növényállományt, amely nem érzi jól magát az adott helyen, akkor nem a locsolással van a probléma, hanem a kert tervezésével.
Nem kell minden négyzetméteren gyep
Talán ez a legfontosabb szemléletváltás.
Évek óta mondjuk, hogy a teljes telek gyepesítése hosszú távon nem fenntartható.
A gyepnek természetesen van helye egy kertben: játszótérként, pihenőfelületként vagy egy szép, összefüggő térként. De nincs szükség arra, hogy minden talpalatnyi felületet pázsit borítson.
A kevésbé használt részeket sokkal célszerűbb beültetni:
- évelőkkel,
- díszfüvekkel,
- talajtakaró növényekkel,
- cserjékkel,
- vagy akár virágos gyeppótlókkal.
Ezek nemcsak kevesebb vizet igényelnek, hanem egész évben változatosabb látványt is nyújtanak.
A fa ma már nem dísz – hanem klímaberendezés
Egy jól elhelyezett lombos fa akár több fokkal is csökkentheti a környező levegő hőmérsékletét.
Árnyékolja a házat, a teraszt, a burkolatokat és a talajt, így nemcsak kellemesebb lesz a kert, hanem kevesebb víz is párolog el.
Ezért amikor fát választunk, nemcsak azt érdemes nézni, hogy szép-e, hanem azt is, hogy hogyan fog működni 20–30 év múlva.
Éppen ezért részesítjük előnyben a jövőálló, klímatűrő fafajokat, amelyek várhatóan a következő évtizedek szélsőségesebb időjárását is jobban viselik.
A talaj a legnagyobb víztárolónk
Sok kertben a víz nem azért fogy el gyorsan, mert kevés esik, hanem mert a talaj nem tudja megtartani.
Ezen rengeteget lehet javítani:
- komposzttal,
- mulccsal,
- folyamatos növényborítással,
- a talaj tömörödésének megszüntetésével.
Egy 5–8 cm vastag mulcsréteg önmagában jelentősen csökkenti a párolgást, hűvösebben tartja a talajt és javítja annak szerkezetét.
Inkább ritkábban, de alaposan
A napi néhány perces locsolás sekély gyökérzetet eredményez.
Sokkal jobb megoldás ritkábban, de nagyobb vízadaggal öntözni, hogy a nedvesség valóban a gyökérzónába jusson.
A legjobb időpont továbbra is a hajnal vagy a késő este, amikor a párolgási veszteség a legkisebb.
Fogjuk meg az esőt!
A legtisztább és legolcsóbb öntözővíz az, amely ingyen érkezik az égből.
Egy átlagos családi ház tetejéről egyetlen nagyobb nyári zápor során akár több ezer liter esővíz is összegyűjthető.
Ennek felfogása és felhasználása ma már nem különlegesség, hanem egyre inkább természetes része egy korszerű kertnek.
A jövő kertje alkalmazkodik
A klímaváltozást nem tudjuk megállítani.
De tudunk olyan kerteket tervezni, amelyek alkalmazkodnak hozzá.
Olyan kerteket, ahol:
- a növények jól érzik magukat,
- kevesebb vizet kell felhasználni,
- kisebb a fenntartási költség,
- és még évek múlva is öröm lesz végigsétálni bennük.
Ez ma már nem egy különleges irányzat.
Ez a felelős kerttervezés.
Mi ezért dolgozunk a Budaikertnél
Minden kertünket úgy tervezzük, hogy ne csak az átadás napján legyen szép, hanem 20–30 év múlva is működjön.
Kevesebb pazarlás, több árnyék, jobb mikroklíma, egészségesebb növények és fenntarthatóbb megoldások – szerintünk erről szól a jövő kertje.
Ha most tervezel kertet, vagy szeretnéd átalakítani a meglévőt, érdemes már ma a következő évtizedekre gondolni. A legjobb idő erre nem akkor lesz, amikor újabb vízkorlátozást vezetnek be – hanem most.