Akira Miyawaki, japán botanikus idén 92 éves.
1928. január 29-én Okayamában született, és már a '70-es évek óta hangsúlyozza a természetes erdők kiemelkedő szerepét, és hogy mennyire fontos a megőrzésük, illetve újratelepítésük. A növény ökológia a szakterülete. A Hiroshimai Egyetemen diplomázott, majd dolgozott a Yokohamai Egyetemen, később a Tokiói Egyetemen folytatta tanulmányait. Az általa készített vegetációs térképeket a mai napig használják. Kutatásaiban rámutatott, hogy az erdészeti szempontok figyelembevételével telepített erdők nem a legmegfelelőbbek az adott területre, és nem is a legellenállóbbak, továbbá a klímaváltozás elleni harcban sem teljesítenek olyan jól, mint az őshonos erdőtársulások.
Németországban tanult a potenciálisan természetes növényzet koncepciójáról, amire alapozva kidolgozta, tesztelte és finomította a ma már róla elnevezett módszert.
Japánban több, mint 1300 leharcolt, kimerített területen alkalmazta a módszert, őshonos erdőalkotó fajok magvait vetették viszonylag kis területekre. Bizonyította, hogy egymáshoz közel ültetve teljesen terméketlen talajokon is megerednek a pionír és másodlagos őshonos fajok.
Módszerében 40-60 fajt társít, állományalkotókat és kiegészítő növényeket.